Pusztai romantika a bajai színpadon - Baja Hangja
2025-01-30


 

Bővelkedett különleges zenei élményekben az év első hónapja Baján: a klasszikus muzsika, a jazz és az operába hajló dalciklus mellett a népzenei műfaj is ritka csemegével szolgált az értő közönség számára. Első ízben lépett fel ugyanis Baján a Maros Művészegyüttes, amely nagyobbik erdélyi testvérvárosunk, Marosvásárhely hivatásos és határokon innen és túl is elismert művészeti csoportja.

A Maros Művészegyüttes vezetője és tagjai jó kapcsolatot ápolnak a bajai Duna Népművészeti Alapítvánnyal és Duna Népzene-Néptánc Tanodával, így jött az ötlet, hogy magyarországi miniturnéjuk – előzetesen Balmazújvárosban és Vecsésen léptek fel – utolsó állomásaként Baját is beiktassák a programba – ismertette Ölveczky Tamás tanodavezető. Január 27-én, hétfő délelőtt egy leckeelődással kedveskedtek a városi színházterem széksorait megtöltő mintegy 430 bajai diáknak, bemutatva szülőföldjük zenéjét, táncait, hangszereit, viseleteit. Az esti órákban pedig a Sárga Rózsa című táncjátékot mutatták be, amely a Jókai emlékévhez is kapcsolódik, hiszen a nagy romantikus meseköltő időskori, 1892-ben írt kisregényét dolgozza fel.

Elöljáróban a Maros Művészegyüttes igazgatója, Moldován Horváth István prímás köszöntötte a bajai közönséget, majd dr. Bari Bernadett, Baja polgármestere méltatta a két város közötti gyümölcsöző együttműködést. Kiemelte: különösen fontos, hogy a kulturális, oktatási és gazdasági együttműködést kiegészítsék a baráti, családi kapcsolatok, amelyek így az összmagyarság összetartozását is elősegítik, erősítik.

 

Könczei Árpád, a táncjáték koreográfusa egy televíziós interjúban elmondta: a társulat számára kihívást jelentett megtanulni a hortobágyi-hajdúsági táncokat, hiszen azokat Erdélyben kevésbé ismerik és járják, és az ehhez kapcsolódó kellékek és viseleti elemek is szokatlanok voltak számukra. A végeredmény azonban ékes bizonyítéka annak, hogy megugrották a feladatot, és sikerült úgy felfűzni táncba oltott történetté Lacza Ferkó, Decsi Sándor és a csárdabérlő fogadott lánya, Klári (a sárga rózsa) között kibontakozó szerelmi és emberi drámát, hogy az is értse a lényeget, aki esetleg nem ismerte magát a kisregényt. A pusztai romantikát a realista parasztábrázolással ötvöző megjelenítés az érzelmek gazdag tárházát vonultatja fel, egy letűnt világ megidézésével. A becsület, az adott szó, a férfias helytállás erénye jelenik meg értékként, mindezeket erőteljes táncrendek érzékeltetik, míg a női vonal kifejezésénél megjelenik a körjáték és a csúfoló is, mindkettő egyaránt magában hordozva a helyzet tragikumát is, a kilenclyukú hortobágyi híd árnyékában. Az erőteljes előadás vastapsot érdemelt, méltó nyitányaként a Jókai emlékévnek.

Sándor Boglárka



vissza...