Márványföldből gyöngyvirágok címmel mutatja be legújabb előadását a Maros Művészegyüttes, amelyet április 21-én 19 órától láthat a marosvásárhelyi közönség. Nem csak Kalotaszeg népi örökségét jelenítik meg a színpadon, de a Nádas-mente embereit, a falvak hangulatát is bemutatják a kalotaszegi magyar-, román- és cigánytáncok, illetve az újszerű díszlet által.

A marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes hétfő délelőtt sajtóeseményen jelentette be legújabb, Márványföldből gyöngyvirágok című előadásuk bemutatóját, amelyet április 21-én 19 órát láthat a közönség az együttes kövesdombi előadótermében. A múlt év vége óta új tánckarvezetője van az együttesnek: már Kovács Szabolcs vezeti a tánckart Kásler Magda mellett.

„Több új kolléga van, akik a fiatalítást, a nyers erőt képviselik, de az idősebb kollégáktól való tanulásvágy is megfogan bennük. Azok a kollégák, akik több mint egy évtizede vagy több évtizede dolgoznak pedig példamutatóan át is adják ezt a tudást a fiatalabbaknak” – fejtette ki Barabási Attila-Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója miután a társulat zenészei a sajtó előtt is bemutattak egy részletet Kalotaszeg dallamaiból.

A Nádas-mentének új arcát hozzák el

Az új előadás Kalotaszeg vidékére hívja a nézőket, amelyet már számos műfaj számos előadásában bemutattak mások is, hiszen a magyar népi kultúra egyik gyöngyszeméről van szó. Ezért nem kis kihívás úgy színpadra vinni a vidék népi örökségét, hogy a Nádas mentének új arcát is megmutassák a közönségnek. Az előadást a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője, Sánta Gergő és felesége, Sánta-Bíró Anna tanította be a marosvásárhelyi táncosoknak. Már a múlt év végén elkezdték a próbafolyamatot, de mivel az oktatók is aktív művészek, így „ingáztak” Budapest és Marosvásárhely között, illetve a Maros Művészegyüttesnek is vannak produkciói, amelyeket folyamatosan telt házas közönség előtt adnak elő, ezért csak most kerül sor a bemutatóra – tudtuk meg az igazgatótól. 

Drága díszlet, újszerű technikai megvalósulás

Barabási Attila-Csaba azt is elárulta, hogy a több tételből álló előadás megható része az, amikor generációkat jelenítenek meg a színpadon, de az egész produkció a néptáncban megjelenő erőt és szépséget mutatja meg, kalotaszegi román, magyar és cigány táncok formájában. A nézők többek között román legényest, szaporákat és csárdásokat is láthatnak Bogártelke, Méra és Magyarvista településeiről. Továbbá a vidék kiemelkedő zenészeinek dallamait viszik színpadra a Maros Művészegyüttes zenészei, akik ezúttal táncolni is fognak. Az előadás alatt vetítés is lesz a színpadon, olyan formában, ahogyan még nem volt a Maros együttes kövesdombi termében – tudtuk meg Barabási Attila-Csabától. Mint elmondta, a nagyszabású előadás költségvetésének egy részét pályázati pénzből tudták fedezni. Ebből fizették ki a táncoktatókat, a díszletet, amelyre külön kitért az együttes igazgatója.

A hatalmas, több panelből álló kazettás mennyezetre emlékeztető díszlet több funkciós: amikor a színpad fölé emelkedik a díszlet, akkor a kazettás mennyezetű világot csempészik be vele, de kaput is jelképez, sőt ezeken jelennek meg a rendhagyó vetítések is. A Bethlen Gábor Alaptól kapott pályázati összegből sikerült fedezni a drága díszlet költségeit és technikai megvalósulását, amelyet csak színházi körülmények között tudnak használni. Éppen emiatt, hogy ne csak színházban tudják előadni a darabot, az előadásnak lesz egy másik változata is, amely díszlet nélkül valósul meg, ám a gerince ugyanaz lesz. A jelmezek nagy része autentikus, kalotaszegi jelmez, amelyeket Kalotaszegen vásároltak meg – osztotta meg Barabási Attila-Csaba. Moldován-Horváth István, a társulat zenekarvezetője arról beszélt, hogy az előadás zenei világa érdekes összekapcsolódása az autentikus és a kevésbé autentikus zenének. 

Női erő a színpadon

Kásler Magda tánckarvezető a női tánckar háláját tolmácsolta, amely nagyon hálás azért, hogy női oktatóval is dolgozhattak, hiszen erre ritkán van alkalmuk. Külön figyelmet tudtunk szentelni a viseletre, hajviseletre, kendőkötésre, táncokra, arra, hogy miként mozog a nő a színpadon, hogyan viszonyul a párjához” – mondta el Kásler Magda a sajtóeseményen. Hozzátette, ma már a néptánckutatás nagyon személyreszabott, és ebben az előadásban nemcsak a szép kalotaszegi táncokat mutatják meg, hanem azt is, hogy milyenek voltak az emberek, milyen volt, és milyen ma a falu hangulata. Kovács Szabolcs tánckarvezető elárulta, hogy számos technikai részletet megtanultak Sánta Gergőtől, akinek pontos, virtuóz néptánctudása van. A legényes táncoknál az adatközlő táncstílusát kell visszaadni, ezért a férfi tánckarnak sokat kellett videóról tanulnia, elemeznie, hogy az adatközlő stílusát, tánctechnikáját vissza tudják adni, úgy, hogy közben saját egyéniségüket is belevigyék a táncba” – fejtette ki Románia legnagyobb tánckarával rendelkező hivatásos magyar társulatának fiatal tánckarvezetője.