Boldog nyárfalevél – kultura.hu
2022-03-27

Tamási Áron alkotói életműve előtt tiszteleg az egynapos, változatos programokat kínáló fesztivál, az Irodalmi Kavalkád április 10-én, a költészet napjhához kapcsolódóan a Petőfi Kulturális Ügynökség és a POKET Zsebkönyvek csapata szervezésében.

„Nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk” – hirdette ars poeticájában a 125 éve született Tamási Áron (1897–1966) író, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kimagasló alakja.

Az előadás megidézi a leginkább az Ábel című regénytrilógiájáról ismert szerzőt. A szervezők célja, hogy a költészeti ünnepen számos generációt megszólítva emlékezzenek az ikonikus íróra, emellett az előadásokkal, beszélgetésekkel, kiállítással és koncerttel a mában is elhelyezzék őt.

Az Irodalmi Kavalkád egyik fő programja az esti Boldog nyárfalevél előadás, ami a Maros Művészegyüttes és a marosvásárhelyi Spectrum Színház együttműködésben jött létre. Otthon, hűség, bátorság, összetartozás, kötelékek – ezek az életmű és a Budapestre érkező Boldog nyárfalevél kulcsfogalmai. A rendezővel, Török Violával beszélgettünk.

Idén 125 éve született Tamási Áron, az ön munkásságában meghatározó szerepet játszik szellemi öröksége. Mit jelent az idei kiemelt évben a Tamási-szellemiség? 

Az elmúlt közel három évben folyamatosan foglalkoztat Tamási műveinek megtartó ereje, legyen szó a Tündöklő Jeromos lélekmentő adventi színművéről vagy a hűség próbáját kiálló házastársi és közösségi kötelékét megfogalmazó Boldog nyárfalevélről. A nemzeti újrakezdés évének is nevezett Tamási-évben még időszerűbbnek érzem, mint valaha, hogy értékrendszerünket tavaszias lendülettel felülvizsgáljuk, hogy örömmel éljük meg az újjászülető érvényességét.

„Írásaimban ezért annyira visszajáró törekvés a test és lélek egységének szolgálata”, mondta Tamási Áron. Miképp kapcsolódik ehhez a gondolathoz a Boldog nyárfalevél, érdemes-e Tamási Áron alkotói világát ennek tükrében szemlélnünk? 

Boldog nyárfalevél talán a legjellegzetesebb példája Tamási test és lélek egységéről szóló műveinek. Kegyetlen próbatételnek teszi ki mind a házastársi, mind a közösség vezetője iránti hűséget, de ördögi játékot űz saját magával is a főszereplő-szerző, mert álruhában tanúja lesz a saját magát veszélyeztető kísértéseknek. Ezáltal az író saját személyes és írói tekintélyére vonatkozó kételyeit fogalmazza meg házastársával és közösségével szemben.

Egyúttal a választott vezető és férj felelősségére is felhívja a figyelmet, aki nem játszhat az emberek és a felesége bizalmával – ez örök érvényű tanulság! A legfontosabb tanulság mégis a túlélő falu józansága, értékítélete, ami megtartotta a törénelem viszontagságai között.

Tündöklő Jeromos után a Boldog nyárfalevél is a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Maros Táncegyüttes közös előadása. Miként jelenik meg a hagyomány, a hagyományként létező népzene, néptánc, népdal az előadásban?

Az érzések kifejezésének mai napig érvényes formája – a táncházmozgalomnak is köszönhetően – a népdal, a népzene, a néptánc, és mindez nemcsak a hivatásos és az amatőr együtteseken keresztül él tovább, de több generáció életének részévé is vált. Ahogy eddig megszoktuk, hogy a színpadi produkciók része a keringő, a tangó, a flamenco és sok más társasági és modern tánc, természetes és magától értetődő, hogy Tamási költői világát, érzelemdús, szimbolikus, rituális jeleneteit népdal, néptánc és népzene segítségével fogalmazzuk meg. A Maros Művészegyüttes táncosai már erős karaktereket is megjelenítenek, szerepeket is játszanak a Tündőklő Jeromosban és a Boldog nyárfalevélben is.

Miként érdemes átadni a mai fiatal generációnak Tamási Áron határokon átívelő, otthonkereső és otthonteremtő életművét? 

Az utóbbi évek határokon átívelő törekvéseinek tükrében, ha csak a Felszállott a páva népzene-és néptánc-vetélkedőre gondolunk, reményteljes nyitottságot tapasztalhattunk az otthonosságot kifejező népzene- és néptáncszerető, azt művelő fiatalok részéről. Tamási Áron – sokszor lekicsinylő módon – népszínműnek értékelt művei mélyebb értelmezést érdemelnek, csak legyen szemünk a látásra és fülünk a hallásra. Csak így találjuk meg azt az otthonos értelmezést, ami örök érvényű és megtartó erő a jelen kulturális tengerében.

Az Irodalmi Kavalkád Boldog nyárfalevél előadása április 10-én lesz az Akvárium Klubban. A Maros Művészegyüttes táncosai mellett olyan színészek láthatók az előadásban, mint Bogdán Zsolt, Mihály Zsolt, Tatai Sándor, György Károly, Kárp György, Pál Hunor, Márton Katinka, Szász Domosi Anna, Kuczogi Veronika. A darab rendezője Török Viola, zenéjét Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerezte, koreográfusa Varga János. 



vissza...